Menü Bezárás

Egyéb adózási kérdések

Adózási Archívum

Ezen az oldalon már lezárt kérdéseket találsz. Kérlek, további kérdéseket itt NE tegyél fel, mert nem tudom őket nyomon követni, és így itt biztosan nem kapsz választ.

A kérdésednek minden esetben nyiss új témát, ne egy másikhoz hozzászólva tedd fel. Ha nagyon releváns és kapcsolódó a kérdésed egy korábbihoz, vagy azzal kapcsolatban kérdeznél, akkor az új kérdésnél linked be ezt a releváns, korábbi adó kérdést.

Adózási kérdést feltenni, csak és kizárólag ezen az oldalon, az erre a célra létrehozott űrlapon tudsz:

Itt kérdezhetsz

52 Comments

  1. Nagy Tímea

    Kedves Ágnes!
    Cégalapításhoz szeretnék információt kérni. Az interneten találtam sok jó tanácsot, hogy miért jó egyéni vállalkozónak lenni, vagy épp kft-t, bt-t alapítani, de sehol nem találtam konkrét számokat (pl. hogy egyéni vállalkozónak mennyi járulékot kell befizetnie) ami alapján tényleg utána tudok számolni, hogy melyik felelne meg a legjobban.
    Nem tudsz véletlenül egy hasznos cikkről vagy oldalról, ami alapján elindulhatok? Vagy nem tudsz nagy vonalakban kioktatni:)?
    Előre is köszönöm!

    Üdv,
    Tímea

    • PapAgi

      Kedves Timi!

      Járulékot főfoglalkozású egyéni vállalkozóként és társasvállalkozóként (így hívják a kft, bt tulajdonosát) ugyanannyit kell fizetni, nincs különbség.

      Hogy pontosan mennyit, azt az idén jól megkavarták:

      A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka.

      A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja a minimálbér/garantált bérminimum.

      A 8,5 (4 + 3 +1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimális alapja pedig a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka lesz.

      A minimálbér 93.000 Ft, a garantált bérminimum 108.000 Ft. Akkor kell a garantált bérminimummal számolni, ha a végzett tevékenység középfokú végzettséget kíván, tehát gyakorlatilag majdnem minden esetben. 🙁

      Ha van más “fő” biztosítási jogviszonyod a vállalkozás mellett, akkor a járulékok alapja a tényleges kifizetés, nincs előírt minimum. Ilyen más fő biztosítási jogviszony pl. a rendes, teljes főállás, nappali tagozatos hallgató.

      Kezdőként én az egyéni vállalkozást javaslom.

      Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb verzió. Az elején úgyis veszteséges vagy null szaldós leszel. Úgyse fizetsz adót.

      Ha beindul a biznisz, akkor még ráérsz eldönteni, hogy elég neked az egyéni vállalkozói létet, vagy szeretnél inkább bt-t vagy kft-t.

      Ha már nem akarsz egyéni vállalkozó lenni, azt könnyen meg lehet szüntetni, vagy szüneteltetni. Cégnél a megszüntetés macerás, szüneteltetni nem is lehet.

      Üdv,

      Ági

      • Nagy Timea

        Kedves Ági,
        Köszönöm az információt, ezt még egy kicsit emésztgetnem kell (ezért is nem válaszoltam korábban, legalább háromszor elolvastam:))

        Üdv,
        Tímea

  2. Horváth Károly

    Tisztelt Tanácsadó.Jogosult vagyok e a 3 gyerek után járó adókedvezményre ha párommal élettársi kapcsolatban élek.Neki előző házasságábol 2 gyermeke van ( 8 és 10 éves) őket közösen neveljük.Most pedig közös gyermekünkel várandós (7 hónapos).Bejelentett lakcimünk mindannyiunknak ugyanaz.Jogosult vagyok e a kedvezményre? Válaszát köszönöm.

    • PapAgi

      Kedves Károly!

      Az szja bevallás kitöltési útmutatója a családi kedvezménynél taglal egy a tiétekhez hasonló családi felállást. Itt azt írják:

      “A „hozott” gyermekekre tekintettel év közben nem,
      de év végén a bevallásban megoszthatják a családi kedvezményt.”

      A 49.oldal 16.sorhoz tartozó magyarázat legutolsó bekezdése:
      http://apeh.hu/data/cms213553/1153.pdf

      Ezek alapján szerintem érvényesítheted az adókedvezményt.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  3. Orsi

    Kedves Ágnes!

    A véleményedet, tapasztalatodat szeretném kéni, úgy gondolom, a szakmai múltaddal te tudod megfelelően ítélni a választ. Előre is köszönöm a lehetőséget! 🙂
    Pár hónapja gondolkodom a mérlegképes könyvelői papír megszerzésében, de vajon érdemes-e belevágni?
    Jelenleg egy multi cégnél dolgozom, nem olyan megterhelő a munkám (szerintem, persze tudom, hogy ez is csak nézőpont kérdése) amúgy meg nagyon szeretem 🙂 (rugalmas a munkaidő, haza lehet vinni a munkát….) szóval nem nagyon szeretnék ebből váltani, hiszen ez egy biztos fix.
    De, szeretnék több lábon álni, mert mi van ha… ill. több jövedelmet és egy kis kihívást az életembe 🙂 Számvitel nem áll messze tőlem, számviteli ügyintéző és közgazdász gazdálkodási oklevéllel rendelkezem (nyelvizsga hiányában, ami folyamatban van)
    A mérlegképes tanfolyam után (gyakorlatot közben tudok szerezni ismeretség által) mellékállásban érdemes-e belevágni ebbe? Ha igen, jelenleg milyen opciokkal lehet elindulni a könyvelővilágba, hogy sikeres legyen az ember? Sok befektetést igényel, hogy otthon könyvelhessen legálisan egy könyvelő? (eszközrendszer, programok stb)Ügyfélkör kiépítésére milyen lehetőségei vannak egy “kezdőnek” a piacon? Gyed, gyes mellett is lehet ilyen másodállásom?
    Szóval összességébe érdemes belevágni vagy inkább (ahogy a könyvelőtanoncok fórumán olvastam) költsem ezt a pénzt nyelvtanulásra, jobban járok?
    Válaszodra nagyon számítok, és előre is köszönöm a segítséget!
    Üdv,
    S. Orsolya

    • PapAgi

      Kedves Orsi!

      Szerintem új dolgot tanulni mindig érdemes, főleg ha van rá szabad kapacitásod.

      A könyvelés-adózás egy olyan szakma, amiben ha elég jó vagy, akkor életed végéig nem lesz gondod az állás/munka szerzéssel. Egyszerűen a jó könyvelőket mindig keresik, akár válság van, akár nincs.


      Amire számítanod kell:

      A szabályok folyton változnak, tehát folyamatosan képezned kell majd magad, hogy képben legyél. Ez néha tud bosszantó lenni.

      A könyvelés/adózás szerintem érdekes munka, de vannak manuális munkafolyamatok (adatrögzítés, papírok fűzögetése, adminisztráció).

      A papír megszerzése után 3 év szakmai gyakorlat megszerzése után lehetsz bejegyzett mérlegképes könyvelő. (Az idő akkor is telik, ha nem jársz suliba, akkor meg miért ne csinálnád…:)) Ha ügyes vagy, akkor a 3 év letelte előtt biztos találsz olyan könyvelőt/könyvelő irodát, ahová bedolgozhatsz és valaki aláírja helyetted a mérleget. Összességében ez elég sok idő, döntésnél ezt is mérlegeld.

      Ha jó vagy, onnantól az ügyfelek szerzése már marketing kérdése. Ez meg egy másik szakma… De az elégedett ügyfelek mindig tovább ajánlják az ember lányát.

      A könyvelést lehet otthonról,akár éjszaka is csinálni, ha szeretnél majd sok időt tölteni a gyerekekkel, akkor nem hátrány.

      Mire oda jutsz, hogy gyes-gyed mellől könyvelj, addigra már ki fogod tudni találni a kiskapukat, hogy ezt jogilag hogyan old meg! 🙂

      Hogy ez-e vagy a nyelvtanulás?

      Gondold végig, hogy melyikből tudsz Te személy szerint többet profitálni.

      Ha mellékest keresel, akkor a könyvelés szerintem jobb választásnak tűnik.

      Ha multis karrierben gondolkozol, akkor ott bizonyos szint fölé csak igazán folyékony nyelvtudással lehet jutni.

      A http://www.merlegkepestanoncok.hu tanfolyamait pedig szívből ajánlom, a Móni nagyon érti a dolgát!

      Üdv,

      Pap Ágnes

  4. Orsi

    Kedves Ágnes!
    Köszönöm a választ! Megfontolom a leírtakat, köszönöm, hogy ilyen alaposan válaszoltál, és így több oldalról rávílágítottál a helyzetre 🙂

    További sok sikert kívánok neked az élet minden területén!

    Üdv,
    S. Orsi

  5. Noska Julianna

    Kedves Ági!

    A következőben kérném a segítségedet:

    Egy EV-t könyvelek,akinek kertészet-faiskolája van,az lenne a kérdésem, hogy ami növényt termeszt-sokat elad belőle- be kell vételezni? Vagy mit kell vele csinálni az egyszeres könyvelésben?

    Köszönöm szépen a segítségedet és az eddigi válaszaidat is:)

    üdvözlettel:

    Julianna

  6. PapAgi

    Sose könyveltem egyéni vállalkozót, de szerintem készletre kell venni, mint saját termelésű készletet.
    Az szja tv 5. számú melléklet, II. Részletező nyilvántartások 13.pont alapján gondolom.

  7. Jánossi Tamás

    Kedves Ági!

    Az lenne a kérdésem, hogy mi alapján állapítja meg egy társaság pl.: egy tárgyi eszköz értékcsökkenési leírási módját, és a hasznos élettartamot, valamint a maradványértéket? Ezeket a számviteli politikában kell rögzíteni?

    A törvényben csak a leírási kulcsokat találtam meg.

    Köszönöm a segítségedet!

    üdv:

    Tamás

    • PapAgi

      Kedves Tamás!

      A számviteli tv egy keretet ad arra, hogyan kell elszámolni az écs-t. Vannak fix előírások, de egy csomó dologban maga a vállalkozás dönthet.

      Pont ezért van az, hogy a tao kiszámításakor az elszámolt számviteli écs-vel meg kell növelni az adóalapot (mintha nem is lett volna számviteli écs elszámolás) és csökkenteni az adó tv. szerinti écs-ével.

      Így a tao számításakor mindegy, hogy a számvitel hogyan számolt az écs-vel, az adót az adó tv szerint meghatározottak alapján kell megfizetni.

      Ezért gyakran már a számviteli écs-t is úgy állapítják meg, mint amit az adó tv. mond, hogy kevesebb legyen vele a macera.

      A maradványértéket úgy kell megállapítani, hogy meg kell becsülni, hogy mennyit fog érni a hasznos élettartam végén. A hasznos élettartam minimumát általában megadja a számviteli tv. Szinte mindig az előírt legrövidebb idő alatt értékcsökkentik az eszközöket. Mondjuk ugyanaz az autót várhatóan mennyiért lehetne eladni 5 év múlva.

      A számviteli tv-ben megadott kulcsok alapján vissza tudod számolni az éveket. 20%-5 év, 2%-50 év stb.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  8. Magyar Andrea

    Tisztelt Ágnes!

    Iskolai közhasznú alapítvány vagyunk igen csekély bevétellel. A 2012. évi civil törvény 32. par. 4. és 5.
    bekezdése új feladat elé állított bennünket. Ha nem teljesül a három feltételből egy akkor 2014-ben kiesünk a közhasznúság alól. Ezzel a par.-sal kapcsolatos kérdésem: az alapítvány szempontjából mi
    minősül személyi jellegű ráfordításnak?
    Nincs bér, juttatás és egyéb jellegű kifizetés, csak az
    iskola támogatása a cél és ezzel kapcsolatban merülnek fel olyan kiadások amelyek a gyerekekkel kapcsolatosak.
    Pl.: erdei iskola étkezési díj, nevezési díjak, belépő jegyek vásárlása ami mind a gyerekek érdekében merül fel és ő rájuk költjük.
    A mi szempontunkból értelmezhetőek e ezek a költségek személyi jellegűnek? ( mert a számviteli törvény konkrétan a személyi jellegű egyéb kifizetéseket határozza meg )
    Üdvözlettel: Andrea

    • PapAgi

      Kedves Andrea!

      A számviteli tv. szerint a “személyi jellegű egyéb kifizetések” a “személyi jellegű ráfordítások” egyik alkategóriája, tehát ezekkel a költséggel számolhattok a civil törvény 32. § (4) bekezdés c.) pontjánál.

      Üdvözlettel,

      Pap Ágnes

  9. István

    Kedves Ágnes!
    kérdésem lenne a főállás mellett folytatott önálló tevékenységgel kapcsolatban (szakfordítás, műfordítás). Milyen az adózási, ill. járulékfizetési rend és mi ennek a mértéke a fordítóra nézve(ha a tevékenység a megbízási/felhasználói jogviszony keretében zajlik)és vannak-e adó/járulék fizetési kötelezettségei a megbízónak, ha a megbízó külföldi (EU)?
    Vagy esetleg inkább érdemes lenne egy másik megoldáson -például a mellékállású vállalkozóin – gondolkodni?
    Köszönettel:
    István

    • PapAgi

      Kedves István!

      A szerződésed tartalmától függően lehet biztosítási jogviszonyt keletkeztető jövedelmed vagy biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető jövedelmed.

      biztosítási jogviszonyt keletkeztető jövedelmed= az egy hónapra jutó díjazásod nem éri el a minimálbér 30%-át
      A megbízód 27% Szoc.hozzájárulást fizet a megbízási díjad után. Ha a megbízó külföldi, akkor neked kell ezt helyette megfizetned.
      A megbízó a jövedelmed (bevétel-költség) után 16% szja előleget és egyéni járulékokat (Egészsébizt. járulék:7%, nyugdíjjárulék: 10%) von le a megbízási díjadból. Ha külföldi, akkor neked kell ezeket az adókat negyedévente befizetned a NAV-nak.

      biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető jövedelem= az egy hónapra jutó díjazásod nem éri el a minimálbér 30%-át
      A megbízód 27% Eho-t fizet a megbízási díjad után. Ha a megbízó külföldi, akkor neked kell ezt helyette megfizetned.
      A megbízó a jövedelmed (bevétel-költség) után 16% szja előleget von le a megbízási díjadból. Ha külföldi, akkor neked kell ezeket az adókat negyedévente befizetned a NAV-nak.

      Ktg elszámolás lehet (te választasz)

      tételes: gyűjtöd a számláidat
      általány: a megbízási díj 10%-a

      A felhasználói szerződéssel annyi trükk van, hogy a díjad 2 részre oszlik. Munkadíjra és a felhasználási díjra. A munkadíj adózását a fentiek szerint kell minősíteni.
      A felhasználási díj rész pedig mindig úgy adózik, mint ahogy a nem biztosítottnál leírtam.

      Ha ez tényleg kiegészítő, mellékes tevékenység, akkor nem biztos, hogy érdemes vállalkozóvá válnod. Kb ugyanennyi lenne az adóterhed. Ha valami más tevékenységet is végeznél még vállalkozóként, vagy a partnereid elvárják, hogy számlaképes legyél, akkor érdemes belevágni.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  10. Nagy Péter

    Tisztelt Adótanácsadó!
    KIegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagyok. Az eddigi EVA-ról ez évre már az SZJA alá jelentkeztem be. Mi után kell nyugdíjjárulékot fizetnem? Amit erről találtam az az, hogy csak a vállalkozói kivét után kell. De ezt a fogalmat nem igazán értem. Ha a vállalkozói számlámról kiveszek pénzt magamnak, az kivétnek számít és ez után kell fizetnem a nyugdíjjárulékot? Ha mondjuk nem veszek ki semmilyen magáncélú összeget, akkor addig nem fizetek ilyen járulékot? Ha mondjuk két év múlva meg kiveszek egy adott összeget, akkor az után már fizetnem kell? Hogy is van ez?
    Szíves válaszát előre is köszönöm
    Üdvözlettel
    Nagy Péter

    • PapAgi

      Kedves Péter!

      Egyéni vállalkozóként 2 formában vehetsz fel jövedelmet. Ez lehet vállalkozói kivét és/vagy vállalkozói osztalék.

      A vállalkozói kivét a magadnak év közben adott fizetést jelenti. A vállalkozói kivét után 10% nyugdíjjárulékot és 16% szja-t kell fizetned. Mint kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eldöntheted, hogy akarsz-e év közben jövedelmet felvenni a vállalkozásból, vagy sem. Számodra nincs kötelezően elírt havi minimum, mint más egyéni vállalkozónak. Az a vállalkozói kivét, és a fizetett nyugdíjjárulék költségként elszámolható.

      Év végén az egyéni vállalkozó minden esetben fizet a nyeresége után 10% vállalkozói személyi jövedelem adót, 16% osztalék adót és 14% eho-t( max. 450.000Ft-ot). Vagyis így év végén a nyereséget kötelezően leadózod, kifizetheted magadnak.

      A tényleges adatok alapján érdemes kiszámolnod, hogyan jársz jobban. Valószínűleg a vállalkozói kivét lesz számodra a kedvezőbb.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  11. Nyíri Zoárd

    Kedves Ágnes!

    A következő kérdésben nem vagyok teljesen biztos, ezért is kérném ki a véleményét.
    Adott egy két tulajdonossal rendelkező kft. Most indulóról van szó, az egyik tag (ügyvezető), az ügyvezetést 4 órás munkaviszonyban szeretné végezni, a bevételt hozó munkakörével egyben, amíg megrendeléseik nem lesznek állandóak.
    Ezt lehet-e ilyen formában? Tehát 4 órás munkaviszonyban bejelentve látja el a tevékenységhez szükséges munkakört és az ügyvezetést is.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Nyiri Zoárd

    • PapAgi

      Kedves Zorád!

      Akkor lehet így, 4 órás bejelentéssel végezni az ügyvezetést és a bevételszerző tevékenységet, ha van máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya az ügyvezetőnek.
      Ha nincs, akkor függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyit dolgozik a cég érdekében kötelező a meghatározott minimum járulékokat megfizetni. Lásd itt (http://adoreceptek.hu/itt-kerdezhetsz/egyeb)a legelső kérdésre, Tímeának adott válaszomat.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  12. Noska Julianna

    Kedves Ágnes!

    Közhasznú egyesületnek 2012-től kettős könyvelést kell alkalmaznia? Az Egyesület nem gazdálkodik.

    Válaszodat köszönöm,

    üdv:

    Julianna

    • PapAgi

      Kedves Julianna!

      Fogalmam sincs, én is a googleben nézném meg. Gondolom igen, kettős könyvelést kell vezetnie. Ha megtaláltad, kérlek írd már meg nekem is, hogy én is tanuljak újat!

      Üdv,

      Pap Ágnes

  13. Noska Julianna

    Szia Ági!

    Megtaláltam, igen 2012-től kell a közhasznúaknak kettős könyvelést alkalmazni. Még ezt is találtam erről a témáról:>>>

    http://nonprofit.hu/?q=content/mikor-kell-egyszeres-vagy-kett%C5%91s-k%C3%B6nyvvitelt-alkalmazni

    Lenne egy kérdésem is:

    Adott egy kft.aki nyereményjáték szervezésével foglalkozik és egy harmadik fél ajánlja fel a tárgynyereményeket, amelyeket magánszemélyek nyerhetnek meg.Azt tudom, hogy a Kft-nek, mint szervezőnek SZJA fizetési kötelezettsége van, de a tárgynyeremény nem kerül a Kft-hez, mivel azt a 3. fél felajánlónál lehet átvenni. Ebben az esetben be kell-e állítania a Kft-nek a könyvelésébe a tárgynyeremény értékét? Én úgy gondolom, hogy nem, mivel a Kft csak a szervező, és a tárgynyereményt a 3. fél biztosítja és adja át. Mi erről a véleményed és a tanácsod?

    üdv:

    Julianna

    • PapAgi

      Kedves Julianna!

      Szerintem mivel a cég csak más megbízásából szervezi, bonyolítja le a játékot, ő maga nem ad ajándékot a nyertesnek, ezért nem terheli adófizetési kötelezettség.

      Üdv,

      Pap Ágnes

  14. Kis Dia

    Kedves Ágnes!

    Olyan kérdésekkel fordulnék Önhöz, hogy
    1. 2012-ben mely legkisebb bruttó kereset után jár a maximalizált GYED 2013-ban?
    2. Illetve a másik kérdésem az lenne, hogy ha én most bruttó 170.000 Ft-ot keresek, akkor a munkáltatómnak mennyi járulékot kell fizetnie utánam? Illetve ha betegszabadságon, majd táppénzen leszek, akkor mennyit kell utánam fizetnie a munkáltatónak a baba születéséig?

    Gyermekem még nincs.

    Köszönöm előre is válaszát.

    Kis Dóra

    • PapAgi

      Kedves Dia!

      A jövőbe még nem látok, hogy mik lesznek a 2013-as szabályok. 🙂

      A mostani szabályok alapján, a ha a 2012-es éves jövedelmed havi átlagban eléri a minimálbér 2*-ét, akkor kapod a max. gyedet. Ez most 186.000 Ft.
      Jövőre biztos emelnek a minimálbéren pár ezer Ft-ot, szóval egy kb. 190-200.000 Ft/hó éves, 2012-es átlagjövedelemmel szerintem meg fogod kapni a max. gyedet.

      A 170.000 Ft-os béred utána munkaadód összesen 28,5% adót fizet. A betegszabadság után is ugyanez a 28,5% az adó. Ha a terhesség miatt maradsz ki a munkából, akkor az az első perctől táppénz és nem betegszabadság. A számodra kifizetett táppénz 1/3-át a munkaadód állja.

      Kérlek vedd figyelembe, hogy nem vagyok TB szakértő, az egy külön szakma. Nagyságrendileg ezekkel a számokkal tudsz kalkulálni.

      Üdv,

      Pap Ágnes
      adótanácsadó

  15. Kis Dia

    Kedves Ágnes!
    Köszönöm gyors válaszodat. Még egy dolgot nem értek. Ha terhesség miatt táppénzen leszek, akkor az állam felé kell valamit még fizetnie a munkáltatónak? És ez az összeg mennyi lenne? tehát én kapom az államtól (2/3) és a munkáltatótól (1/3), -a táppénz összegét, de a munkaadómnak ezen felül mennyibe kerülök még a szülésig? Ha jól tudom utána (TGYÁS, GYED időszak), már a TB fizet mindent.
    Válaszodat előre is köszönöm.
    Dia

    • PapAgi

      Kedves Dia!

      A táppénz után nem kell még plusz járulékot is fizetni a munkáltatónak.

      Üdv,
      Pap Ágnes
      adótanácsadó

  16. Horvath Peter

    Kedves Agnes, egy magyar kft berbe ad hosszu tavra sajat tulajdonu eszkozt (hajo, repulo) Europan kivuli(!) berlonek aki elszallitja az eszkozt es Europan kivul fogja hasznalni. Kell-e Afa-t felszamolni a kft szamlajan ha ez a berlo maganszemely ill. kell-e ha a berlo egy ceg?

    • PapAgi

      Kedves Péter!

      Ez egy izgalmas adózási kérdés, szívesen foglalkoznék vele. Egyszer már volt dolgom hasonló ügylettel, csak azóta változott az áfa tv, újra végig kellene bogarásznom. 40.000 Ft+ áfa tiszteletdíjért tudom elvállalni.

      Üdv,
      Pap Ágnes
      adótanácsadó

  17. Ágnes

    Kedves Ágnes!
    Kereskedelmi vállalkozást szeretnék indítani, de jelenleg gyed-en vagyok, szeretnénk majd kistesót is – de természetesen a tgyástól, gyedtől nem elesni. Milyen konstrukcióban célszerű így vállalkoznom?
    Továbbá sehol nem találtam információt arról, hogy ha EU-ból importálok terméket, akkor hogy alakul az adózás? A magyar ÁFA megfizetése világos, hiszen Mo.-n kerül értékesítésre de a származási ország ÁFÁ-ját is fizetnem kell? Segítségét előre is köszönöm!

  18. Majer Norbert

    Kedves Ágnes!

    Van egy főállásom, ahol törvényesen bejelentett alkalmazott vagyok, minden hónapban vonják a bruttó béremből a járulékokat. Egészségügyi főiskolai végzettségem van és másodállásban szeretnék ápoló/mentőtiszt státuszban kórházakban munkát vállalni. Azt szeretném megkérdezni, hogy esetemben érdemes-e egyéni vállalkozónak lennem a részállású alkalmazotti jogviszony helyett? Milyen költségeim lennének egyéni vállalkozóként havi 60-120 munkaórával így, hogy van bejelentett főállásom mellette. Esetleg elég lenne magánszemélyként adószámot igényelnem? Anyagilag melyik megoldással járok legjobban?
    Előre is köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel:

    Majer Norbert

  19. Berczeli Katalin

    Kedves Ági!
    Keződ vállalkozóként saját cégemet könyvelem (egyszemélyes Kft) 2011.évben 500e osztalékelőleget vettem fel, közbenső mérleg készitése alapján. Gondom a kifizetés lekönyvelésével van. Hova könyveljem az osztalékelőleget, milyen rovatra? Bizonytalan vagyok a helyes megoldásban.
    Köszönöm a segítségedet, KATA

  20. Váradi Mariann

    Tisztelt Ágnes.
    Az alábbi probléma megoldásában várom válaszát és tanácsait:
    Szüleim 2005. évben vásároltak egy nyaralót 1,5 millió forint értékben. Édesanyám 2007 decemberében elhalálozott. Édesapám haszonélvezeti joga fennmaradt az ingatlanon, és az “anyai rész” (amely az ingatlan fele) két részre, köztem és a nővérem között került megosztásra. Édesapám a múlt hónapban eladta a nyaraló ingatlant 3 millió forintért. A közeljövőben tervezi másik nyaraló megvásárlását kb. 1,5 forint értékben. A nyaralóingatlan édesanyám halála után a hagyaték tárgyát képezte. Akkor a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékbecslése megtörtént, és az értékét 1,5 millió forintban állapították. meg.
    A kérdéseim a következők:
    – Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik édesapámnak, nekem és nővéremnek?
    – Hogyan alakul az adófizetési- és az illetékfizetési kötelezettségünk, ha mi, mint örökösök nem vásárolunk újabb ingatlant, viszont édesapám megvásárolja a kisebb értékű ingatlant?
    – Milyen illetékfizetési kötelezettsége keletkezik édesapánmnak, ha újabb nyaraló ingatlant vásárol?
    – Megoldást jelentene-e problémánkra, ha az újabb nyaralóingatlan tulajdonrészeit édesapám a korábbi ingatlannak megfelelően vásárolná. (Fél rész az édesapámé, fél rész kettőnk között, a nővéremmel oszlana meg)?
    – Szükséges-e nekünk adóbevallást készítenünk az ingatlanértékesítésről és ha igen, akkor mikor esedékes?
    – Mikor válik esedékesség adófizetési és illetékfizetési kötelezettségünk?

    Köszönöm mihamarabbi, részletes válaszát.

    Tisztelett:
    Váradi Mariann

  21. Lilla

    Kedves Ágnes!
    Alkalmazott vagyok heti 40órában egy cégnél de szeretnék egy iskolában tanítani heti 10órában és van 7es adószámom erre a célra.A kérdésem az lenne,hogy az iskola milyen járulékokat köteles levonni a járandóságomból,illetve kell e neki egyáltalán az szja-n kívül mást is levonnia.Állandó vitában vagyok 2hete ezzel kapcsolatban,hiszen már az apech is azt mondta hogy ha van főállásom akkor nem kell vonniuk semmit az szja-n kívül de az iskola csak szajkóz valami rengeteg levonandó dolgot amivel sok az adminisztrációs munkájuk.Kérlek,hogy ha tudod a pontos jogszabályt erre vagy annak helyet,(2012 jan 1-vel változott valami,állítja az iskola) akkor légyszíves add meg vagy írd le!
    Köszönöm előre is segítséged!
    Üdv:Nagy Lilla

    • PapAgi

      Kedves Lilla!

      Nincs jó hírem! Az iskola teljesen szabályosan jár el.
      Ez a plusz 10 óra tanításmegbízási jogviszonynak számít, úgy is kell megítélni függetlenül attól a ténytől, hogy van-e 7-es adószámod, vagy sem.

      A szerződésed tartalmától függően lehet biztosítási jogviszonyt keletkeztető jövedelmed vagy biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető jövedelmed. (A leírtak alapján neked valószínűleg biztosítási jogviszonyt keletkeztető lesz ez a tanítás.)

      biztosítási jogviszonyt keletkeztető a jövedelmed= az egy hónapra arányosan jutó díjazásod eléri a minimálbér 30%-át
      A megbízód 27% Szoc.hozzájárulást fizet a megbízási díjad után.

      A megbízó a jövedelmed (bevétel-költség) után 16% szja előleget és egyéni járulékokat (Egészsébizt. járulék:7%, nyugdíjjárulék: 10%) von le a megbízási díjadból.

      biztosítási jogviszonyt nem keletkeztető jövedelem= az egy hónapra jutó díjazásod nem éri el a minimálbér 30%-át

      A megbízód 27% Eho-t fizet a megbízási díjad után.
      A megbízó a jövedelmed (bevétel-költség) után 16% szja előleget von le a megbízási díjadból.

      Üdv,

      Pap Ágnes
      adótanácsadó

  22. Foki Máté

    Tisztelt Ágnes!

    Kérdésem arra irányulna, hogy nappali tagozatos diákként dolgozok,és egy munkahelyre mint üzletkötő jelentkeztem,és ott 2 féleképpen vennének fel;
    1.,Mint egyéni vállalkozó, itt a kérdésem az lenne,hogy milyen fizetési kötelezettségeim vannak,ha jól tudom rám más vonatkozik,mint aki nem tanuló.
    2.,Mint diákot alkalmaznának egy iskolaszövetkezeten keresztül,itt a kérdés pedig arra irányulna hogy az Ön tapasztalata szerint melyikkel járnék jobban.

    Itt olyan 100-120 ezer forintos bérezésről lenne szó.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:
    Foki Máté

    • PapAgi

      Kedves Máté!

      Ha nappali tagozatos diák vagy, az adó szempontból azt jeleneti, mintha lenne heti 36 órát meghaladó munkaviszonyod.
      Azaz járulékot a ténylegesen felvett jövedelmed alapján kell fizetned, nincs rá törvény által előírt minimum. Ez csak ennyi kedvezményt jelent.

      A diákszövetkezeti munkának az az előnye, hogy ún. egyéni járulékot (egészségbiztosatás, nyugdíj) nem kell fizetned a béred után. De minden diákszervezet valamennyi százalékot levon a saját működésére. Ezért csak akkor tudok okosabbat mondani, ha megkérdezed, hogy pl. 100.000 Ft cégnek kiszámlázott díjból, neked mennyit fizetnek ki.

      Üdv,

      Pap Ágnes
      adótanácsadó

      • Bagdi Zsigmond

        Kedves Ágnes!

        Mezőgazdaságban termelő Családi gazdaságot szeretnék alakítani.Mint családi gazdaság tagját a 16.éves unokámat is szeretném bevonni,aki középiskolás gimnáziumi tanuló.
        Kérdésem,hogy milyen járulék,esetleg egyéb fizetési kötelességeim keletkeznek,a megvalósítás esetén?

        Válaszát előre is megköszönöm.

        Tisztelettel: Bagdi Zsigmond

  23. Bagdi Zsigmond

    Kedves Ágnes!

    Családi gazdaságot szeretnék alakítani.Mint családi gazdaság tagját a 16.éves unokámat is szeretném bevonni,aki középiskolás gimnáziumi tanuló.
    Kérdésem,hogy milyen járulék,esetleg egyéb fizetési kötelességeim keletkeznek,a megvalósítás esetén?

    Válaszát előre is megköszönöm.

    Tisztelettel: Bagdi Zsigmond

  24. Nagy Petra

    Kedves Ágnes!

    Baba-mama klubot tartok egy művelődési központban, ahol havonta 12.000-30.000 ft + áfa fizetést kapok külsősként.Korábban volt egy bt-m, de ez megszűnt.Számlát kéne adnom.
    Jelenleg nincs más bevételem, munkám.
    A műv.központ nem fizet utánam semmilyen járulékot.
    A minimum Tb-t én fizetem havonta.
    Érdemes kiváltanom a 7-es adószámot?
    Vagy van valamilyen másik lehetőség?

    Válaszát előre is köszönöm és boldog új évet kívánok:

    Nagy Petra

  25. Kiss Elek

    Tisztelt Ágnes.

    A 2012-es szja adóbevallás (1253) 7. sorába (önálló tevékenységből származó bevétel 27%-os EHO fizetési kötelezettséggel) kell jövedelmet feltüntetnem. Kérdésem, hogy a 1253-9-es mellékleten (287. sor) a teljes összeg után kell megfizetnem a 27%-os EHO-t, vagy csak annak 0,78x összege után (ami után az adót is)?

    Köszönettel: Kiss Elek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük